Az iskola rövid története 1802-től napjainkig.

Európában a XVIII. sz.-ban már működtek intézetek –Párizs (1770) Lipcse (1778) Bécs (1779) Berlin (1778) - a siketnémák oktatására.

„Bétsnek minden ritkaságait semmissé tette előttem a siketnémáknak Oskolája…”- írta nagy elragadtatással Cházár András 1799.-ben a bécsi Magyar Kurír szerkesztőjének.

E sokszor idézett levél nyomán kezdődött meg hazánkban az áldozatos szervezőmunka, melynek eredményeként 1802. augusztus 15.- én, megnyitotta kapuit a Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet.

Cházár András

Simon Antal

Az első tanév – 3 tanárral és 20 tanulóval – november 1.-től augusztus 31.-ig tartott, a tanulók 3 osztályban tanultak, egy-egy osztály tananyagát két évig.

Az oktatás kétnyelvű volt, magyar és német, a tanulás mellett ipari képzésben is részesültek. Miután a szakemberképzés a híres bécsi intézetben történt, módszerként nálunk is a „bécsi- módszer”, illetve annak továbbfejlesztett változata terjedt el.

Erről tanúskodik az első igazgató, Simon Antal (1802-1808) „Igaz Mester „c. munkája, melyből kiderül, nagy gondot fordítottak, az írás, olvasás, valamint a mesterséges jelnyelv tanítására.

Simon Antal halála után Schwarczer Antal került az iskola élére (1808-1834), vezetése alatt az intézet fénykorát élte. A pedagógiai munka alapját továbbra is a bécsi – módszer képezte, de azt jelentősen továbbfejlesztették, szavak globális kiejtését is tanították.

Elképzelése az volt, hogy az oktatás végcélja a hangos beszéd, a jelnyelv pedig a cél elérésének eszköze. Több szakkönyve fémjelzi ezt a korszakot: „Magyar Nyelvtanítókönyv” „Első Esméretek”… melyek tantervként is szolgálhattak. Ezekben az években.

Az első jelentős változás 1845 - ben történt, amikor a nyelvtanítás keretéből kivált a földrajz, a természettan (1856), a természetrajz (1868), és történelem (1870). A szájról olvasás, mint „rendes tantárgy” 1871-ben jelent meg.

Schwarczer Antal

Fekete Károly

1873-ban ismét új korszak kezdődik az iskola életében, Fekete Károly (Schwarczer Antal fia) igazgatása alatt. Bevezette a „német- módszert” a jelek teljes kizárásával a hangos beszéd és szájról olvasás tanítását.

A képzési időt 4-ről 8 évre emelték, megszűntették az ipari képzést és a német nyelvet. Nagyobb szerepet kaptak a közhasznú ismeretek, az addigi elméleti nyelvoktatást fokozatosan felváltotta a gyakorlati alkalmazás, a társalgási beszéd.

A tanulói létszám növekedésével az iskola épülete szűknek bizonyult, 1876-1891 kibővítették a jobb és balszárnyat.

1899-ben Borbély Sándor lett az iskola igazgatója. Nagy műveltségű kiváló szakember, munkásságát a váci iskola és a siketoktatás szolgálatába állította. Közel 100 éves hiányt pótolt, megalkotta az első és egységes „Tanterv és Módszertani Útmutatások a Siketnémák Iskolái (Intézetei) részére. Tantervét 1908-1940 között többször módosították.

A 100 éves jubileumot jól felhasználta arra, hogy bővítse az intézetet, a siketek iskolahálózatát.  Nagy érdemei vannak abban, hogy a századforduló után a mai és történelmi Magyarország területén sorra nyitották meg a siketek tanintézeteit. 1901-1902 felépült az Eötvös utcai iskola épülete.

Borbély Sándor

Nagy Péter

Az 1924/25-ös tanévtől rendelték el a képzési idő 1 évvel való meghosszabbítását, az előkészítő osztályok szervezését. Értelmi fogyatékosok számára 1928/29-es tanévtől indult az első „D” osztály, később foglalkoztatásukra 2500 négyszögöl mezőgazdasági területet vásároltak. A 30-as években ismét felledülő pedagógiai munkában nagy hangsúlyt fektettek a tankönyvekre. Tanáraink tankönyvpótló jegyzeteket, értékes taneszközöket készítettek. Az olvasásra szoktatás érdekében megjelent az „Intézeti újság”.

 

A munka lendületét a II. világháború megtörte. A háborús időkben az épületet 1947.-ig katonai célokra használták.

1951-ben az oktatás időtartalmát 10 évre emelték, létrehozták az előkészítő 2. osztályokat.

1952. november 23.-án szerény ünnepség keretében emlékeztek meg a 150. Évfordulóról. Emlékkönyvet adtak ki.

Angyal József igazgató által készített – 1954-55.-ben megjelent, Cselekvő szemléltetés, majd a Tanterv már új eljárások alkalmazására irányult. A tanterv a beszédtanítást az első és második jelzőrendszer viszonyára alapozza. Ezekben az években öntevékenyen kezdi meg iskolánk a csoportos hallókészülékek beszerelését.  Megvalósult az iskolán belüli hallás szerinti szelekció, melyben nagy segítséget jelentett az Atlas szűrőaudiométer.

Az 1971/72 tanévtől nagyothalló osztályokat nyitottak.

Angyal József

Gere Géza

A hetvenes években új lendületet vett a szakmai élet. A központilag kiadott új kísérleti tanterv iránymutató tanmenetek megjelenésével, jobb lehetőségek, korszerűbb feltételek nyíltak feladataink elvégzéséhez. Megindult az útkeresés, sok új koncepció áramlott szakterületünkre.

A hospitalizmus ártalmainak elkerülése érdekében bevezetésre került a 11 napos ciklus, majd az 5 napos munkahét. Ezzel a hétvégi hazautazás rendszeressé vált. Tanulóink több időt tölthettek családjuk körében. Egyre színesebbé vált tanulóink élete, intenzívebbé vált a halló iskolákkal, külföldi társintézetekkel való kapcsolat.

 Gere Géza igazgatása alatt megvalósult a főépület rekonstrukciója, födémcseréje, bevezették a gázt (1976), megépült a kazánház (1978),

 

1990.-ben teljesült a tantestület régi vágya, hogy a kívül-belül megújult iskolánk felvette a korában méltatlanul mellőzött Cházár András nevét.

1993.-ban alakult meg a Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete, (HIOE) mely az iskolák sokoldalú együttműködését, szakmai információcseréjét szolgálja.

1999-ben Tölgyes Lászlóné igazgató irányításával bekapcsolódtunk az ACCESS PROJECT-be. Az amerikai-magyar program keretében számítástechnikai tanteremhez és állandó Internet hozzáféréshez jutottunk.

Az 1990–es években indult el és napjainkban is tart az iskola profiljának bővítése, szakmunkásképzéssel, speciális szakiskolai képzéssel, korai fejlesztéssel.

Szakmai kapcsolatokban nemcsak befogadó szerepre vállalkozunk, hanem saját szakmai eredményeinket is felkínáljuk másoknak. Jó példája ennek az iskolánkban, 1999. május 6-7.-én megszervezett Pest Megyei Gyógypedagógiai Konferencia.

Tölgyes Lászlóné

Mikesy György

A hallássérült tanulók mellett egyre több sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, autista, részképesség kieséses) gyermek tanul az óvodában és a szakképzésben. Mikesy György (az ország első hallássérült igazgatója) több fórumon is dolgozott a fogyatékosok, köztük a siketek és a nagyothallók érdekvédelméért.

2002 –ben intézetünk rendezte az MAGYE és az MFFLT XXX.Országos Szakmai Konferenciáját.
2002-ben az intézmény fennállásának 200. évfordulóját jelentős hazai és külföldi személyiségek részvételével ünnepeltük. Ebből az alkalomból újabb "Évkönyvet" adtunk ki.

2004-ben tagintézményünk lett a Zichy utcai iskola. 2006-tól pedig a Naszály-Galga Tiszk keretében a megindult intézményünkben a szakiskolai képzés (nőiruha-készítő).

Az iskolaépület felújítása, bővítése jelenleg is folyik.