Névadónk
Cházár András a névadó
Cházár András bár jogilag nem tekinthető alapítónknak, de az uralkodónál kezdeményezte és országos adománygyűjtésével megalapozta a kapunyitást. Jogilag I. Ferenc magyar király jóváhagyására, a Magyar Királyi Helytartó Tanács alapította az intézményt. Cházár András nemes, ám szegény evangélikus családból származott ügyvéd, táblabíró, megyei főjegyző, jogi író, az elesettek, a fogyatékosok szószólója.
1745-ben született (a születés pontos dátuma vitatott) Jólészen és 1816. január 28-án halt meg Rozsnyón. 1790-ben a rimaszombati megyei közgyűlés főjegyzőjeként II. József ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszést arattak. Ebben az időben Gömör vármegye háromszor választotta meg főjegyzőjévé. Az 1791 - es pesti protestáns zsinaton, mint a gömöri evangélikus esperesség küldötte vett részt. Cházár András reálisan látta korának hibáit és mindig felháborította őt az elvtelenség és a jogtalanság.
Neve akkor vált ismertté, amikor a császár - II. József - a német nyelv terjesztése érdekében az addigi semleges latin helyett, a németet tette kötelező nyelvvé a jogban. Cházár ekkor lemondott az ügyvédségről és jegyzőként, ill. főjegyzőként munkálkodott tovább.
Korának nagy felfedezése a burgonya (grulya) volt. Előrelátó gondoskodásból nagy mennyiséget vermelt el a grulyából, és kenyérínség idején szétosztotta azt az éhezők között.
Cházár András humánus szemléletét igazolja az a levél is, amelyet a jobbágyok helyzetének javítása érdekében írt 1790-ben, az országgyűlés rendjeinek. Ebben az írásban negyvennégy cikkelyen át összefoglalta a jobbágyok sérelmeit és javaslatot tett azok orvoslására. A "szántóvető polgárság" nevében írott "esedező levél" - ben az általános és kötelező alapiskoláztatást és a fogyatékosok ("a vakok, csonkák, bénák, s.a.t.") társadalmi felkarolását javasolta.
Egy másik művében a siketnémák taníthatóságáról értekezett. Cházár András tekinthető hazánkban az esélyegyenlőség úttörőjének, a fogyatékkal élők első segítőjének.
Kitartásának köszönhetően 1802. augusztus 15-én,Nagyboldogasszony napján, megnyithatta kapuit az első magyar gyógypedagógiai intézet Vácott, az akkor üresen álló régi püspöki palotában, azaz a mai helyén (Vác, Március 15. tér 6.). Akkori neve: Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet volt. Az intézmény 1990-től Cházár András nevét viseli.
Jólészi Cházár András életműve iránti tiszteletadás:
- Budapesten, Vácon és Jólészen utcát, Sopronban teret neveztek el róla.
- A Magyar Posta 1962-ben emlékbélyeget adott ki Cházár András tiszteletére.
- 1902-től, Cházár Esteken serlegbeszéd elmondásakor méltatjuk Cházár András tevékenységét és 1990 - től ezen az esten kerül átadásra a róla elnevezett díj.
- Emlékét Felvidéken is őrzik, a szülőházában katolikus templomot és 2007-ben Cházár András Emlékszobát alakítottak ki.
- 2007-ben megalakult a Cházár András Jólészi Polgári Társulás. A civil egyesület célja Cházár András emlékének megőrzése és a váci iskolával való együttműködés ápolása. Az egyesületnek felvidéki, váci és sződligeti tagjai is vannak.
- 2008. szeptember 27-én pedig felavatták Cházár András első köztéri szobrát, a névadó szülőháza előtt.
- 2016. szeptember 30-án „Cházár András szellemi öröksége- a magyarországi gyógypedagógia/siketoktatás megteremtése” című felterjesztés alapján, a Pest Megyei Értéktárba felvételt nyert (46/2016. - 09.30. -sz. MÉB határozat). A névadó iránti tiszteletadás jeléül - Cházár András születésének 275. évfordulója alkalmából - a 2020/2021-es tanévet CHÁZÁR EMLÉKÉVVÉ nyilvánította az intézmény nevelőtestülete.
- 2022. november 25-én, az Intézmény dísztermében, került sor a „Jólészi asszonyok” című színdarab ősbemutatójára, mely darabot Karánsbessy Kvojka Balázs írt.